2022. szeptember 9-10. 
Ezt a napot már nagyon vártam 2 napra terveztem, úgy, hogy az éjszakát sátorban a Nagy-Hideg hegyen tölteném. Előző napokban sokat méregettem és pakoltam, mi kell mi nem kell. cél az volt hogy 17-18kg legyen maximum a hátizsákom vízzel mindennel együtt. Sikerült 15,1kg-ra csökkenteni úgy hogy ebben még a fényképezőgép is benne volt. 

• Forclaz MT900 hátizsák
• Forclaz MT100 sátor
• Forclaz MT500 XL felfújható matrac
• Esbit CS585ST főzőszett 585 ml
• Petzl Actic Core fejlámpa
• Forclaz felfújható párna
• Vango Latitude Pro 200 hálózsák
• Forclaz MT500 habszivacs ülőpárna
• Nabaiji mikroszálas törölköző
• Váltó zokni, póló, alsó, hosszú nadrág, pulóver
• Kéktúra füzet, tintapárna + 1 könyv olvasni
• Garmin Dakota 20 GPS
• 2x800ml víz
• müzliszelet, bögrés tészta, tasakos leves, 3 zsemle szendvics
• D7100 + 18-105mm + tartalék akkumulátor

1. nap 
Cimborám kivitt a 7:45-ös komphoz Visegrádra -> Nagymaros. Pecsételés a vasútállomáson 8 óra 5 perckor már úton is voltam. Kellemes idő volt. Előző este szerencsére nem sokat esett, így csak enyhén csúszott az út, több volt inkább a kidőlt fa amit kerülgetni, bujkálni kellett, utóbbi a hátizsákkal nem volt egyszerű, de ezt is meg kellett tapasztalni. Felfelé kicsit kaptatós volt a Julianus-kilátóig de legalább nem fáztam. Gyönyörű kilátás fogadott. pár fotó és tovább is álltam. Mivel nyirkos idő volt, így jó pár gombát is láttam az úton, nem értek hozzá így csak fotók készültek. Törökmezőre érve gyerekzsivaj fogadott, pecsételés, tovább a Kisnóci turistaház felé. Közben megtaláltam a GCTKTO geoládát. Kóspallag előtt az erdő szélén egy óriási lódarázs fészekbe bukkantam. Sose láttam ilyet ilyen közelről. Érdekes módon közelítették meg a darazsak a fészket, egy mindig oldalt várakozott amíg a visszatérő darázs be nem szállt, mikor beért a következő jött elő a fészekből aki várakozó állásba maradt, majd amelyik eddig várakozott az tova repült a dolgára, és ez így ment körbe körbe. Kóspallagon arra számítottam hogy működnek a köztéri kutak de sajnos nem így volt. Elhagyva a falut volt egy kálvária, természetesen emelkedőn, bíztam benne hogy hamar odaérek Kisinócra ami így is lett, a víz is kitartott addig. Némi időt eltöltöttem azzal míg megtaláltam a pecsételő helyet, esküvőre készülődtek és eltakarták egy táblával valamint egy szalaggal is, végül meg lett. Szerettem volna inni egy jó hideg sört, de még vízzel se akartak szolgálni, mert hogy már ki van számolva minden... Végül maradt a kerti csap. Vízvétel után tovább indulva már tudtam hogy csak most jön a neheze, egyszer már megjártam innen a Nagy-Hideg hegyet, és emlékeztem hogy akkor hátizsák nélkül is küszködtem a feljutással, ez most sem volt másképpen, ha hétszer nem álltam meg akkor egyszer sem, a teteje felé már már gondolkodtam hogy ott azon a helyen ahol megállok állítom fel a sátram... de összekaptam magamat, megettem egy müzliszeletet, pár korty víz és felküszködtem magamat a turistaházig. Üres volt, csak az üzemeltetők voltak fent. Kértem két doboz hideg sört, megpihentem a padon, pecsételtem majd felmentem a magasságjelző kőhöz ahol is kiválasztottam a sátrazásnak megfelelő helyet. Összeállítottam kis lakhelyemet, forraltam vizet és boldogan lapátoltam a forró bögrés levest, majd a tésztát. Éjjel nem látogatott meg senki sem, az eső szemerkélt csak, végeredményben nagyon jól aludtam, bevált a matrac, párna hálózsák.

2. nap
Hajnalban mikor világosodott összepakoltam és mivel nem láttam semmi felhőt elindultam a Csóványos felé hogy ott reggelizem terveim szerint a felkelő napsütésben... Csóványos felé 2 geoládát (GCAnt és GCSzB1) ejtettem útba így mire elértem a kilátóhoz tejfehér ködbe borult a táj, "szomorkodva" még is boldogan megreggeliztem a kilátó tetején, tovább indulva lefelé mivel nem volt nagyon mit nézni útba ejtette a GC3har és GCmakk geoládát. Nógrád felé közeledve egyre többen jöttek velem szemben végül kiderült hogy teljesítmény túra volt, a vége felé elég zsúfolt volt már az erdő. Nógrádra beérve a Csurgó-forrásnál feltöltöttem a kulacsokat, átsétáltam a vasútállomásra pecsét és vártam a vonatot ami visszacsattogott Vácra, onnan átszállással Nagymarosra, majd komppal Visegrádra amivel is bezártam kört. Összességében bevált minden, a terv szerint sikerült teljesítenem ezt a szakaszt.

2022. szeptember 4. 7:30 -> Dobogókő. kb. 9:15-kor szálltam le a buszról. A szakaszt visszafelé tettem meg. Reggel kicsit fáradtan álltam neki a távnak. Mire felértem a busszal az eső is elkezdett esni. Nem vagyok cukorból, nem zavar sőt, ha nem szakad akkor még jól is érzem magam, van egy pici varázsa számomra, a pecsét már meg volt, így felvettem az esőkabátot, ráhúztam a táskára az esővédőt és irány a kék. Senki nem volt az erdőben, nagyon jó volt :) Csak úgy szárnyaltam lefele, (kis túrazsákommal ami olyan könnyűnek tűnt, mert a napokban kipróbáltam a 2 napra tervezett cuccokkal megpakolt új hátizsákomat is ami 16kg-ot nyomott, teszt képen felmásztam vele a Prédikálóhoz, kell még az edzés... ) Elhaladtam a Nagy-hideg-lyuk és a Zsivány sziklák mellett, elég gyorsan beértem Pilisszentkeresztre, olyan gyorsan hogy el is mentem az italbolt mellett ahol a bélyegző van, még időben észrevettem hogy valami nem stimmel. megfordultam, pecsételés, indulás a Dera-szurdokba. Csodálatos hely. A kis patak sajnos nem csordogált de így is gyönyörű. Megtekintettem a víznyelőt az elején majd indultam lefele a kis fahidas, köves útvonalon, mikor is  hátam mögött ordibálás, "Ne csináld, ne menj bele, hogy nézel ki!" Tudtam hogy ismét egy labrador lesz .... Így is volt :) Apuka két gyerekkel és egy labival futottak lefele. Készítettem pár képet és a szurdokról, elég hamar le is értem. Kisebb tisztáshoz érve megálltam egy pihenőnél mielőtt emelkedésbe kezdek, bekaptam pár falatot. Innen kissé unalmasabb "egyszerűbb" rész következett kissé felfelé a Szent kút után, majd a hosszú egyenes Csobánka felett. Felérve a Nagy Kevélyre pecsételtem, pihentem egyet, indultam is lefele, itt begyűjtöttem egy ládát (GC40IM) felmásztam a Kevély-hegyi kőfülkéhez, majd annak a tetejére ahonnan gyönyörű volt a kilátás, mai túra legszebb pontja volt számomra. Kicsit elidőztem itt. Lefele ismét egy kicsit térd gyilkos szakasz jött ( gondoltam is rá milyen lehet itt felfele... ) majd szép lassan beértem Pilisborosjenőre, Köves-bérci (GCKOVB) geoláda következett, hamar meg is lett, tovább ereszkedve pedig már a főúton találtam magam, elsétáltam a Rozália téglagyárig melynek pecsétje már szintén meg volt. Irány az ürömi buszmegálló olvasni, mert megint előttem ment el a busz pár perccel. A nap végére nem kaptam magamtól jutalom sört, vagy fagyit, más meglepetéssel készült a sors :)