2023. December 3. (Vasárnap)

2 napra terveztem a túrát de végül csak a kisebbik szakaszt tettem meg, se az időjárás sem a megfázásom nem kedvezett a szombati túrának. Tapolcáról vonattal (9:34) Badacsonytördemicre mentem, jó öreg M41-es mozdony húzta a vagonokat, meg kell mondani elég rég ültem ilyen vonaton, úgyhogy előtört bennem a kisgyerek. Sajnos csak két megállót utaztam de visszajött pár emlék, mikor még mi is ilyenekkel jártunk Budapestre. Badacsonytördemicen a pecséttel minden rendben volt. Gyönyörű napsütés, -2 fok. Végig a főút mellett haladva hamar következett Szigliget, ahol is a templomnál volt a pecsét, majd a várhoz tettem egy kis kitérőt.

Itt kezdett el igen erősen fújni a szél. Igyekeztem mindent is megnézni, főleg a kis makett részletek tetszettek, ahol el lehetett kapni egy két vicces beállítást. A várból látszódott a mai nap legmagasabb pontja a Szent György-hegy, a minden évszakban gyönyörű Balaton, valamint a többi környékbeli hegyek, mint például a Badacsony. Órákig lehetett volna nézni a panorámát, de a hideg jeges szél nem kedvezett. Kifele menet eszembe jutott hogy van egyedi pecsét amit el is kértem a pénztárostól. Elhagyva Szigligetet rátérünk a biciklisútra ami egészen Hegymagas községig megy majdnem nyílegyenesen. Vissza visszatekintve az ellenfényben is megmutatta magát a Szigligeti vár. Hegymagason átsétálva, szőlők mellett kellett felkapaszkodni, ahogy egyre magasabbra értem, még egy kis hó, és jég is akadt. Kitérőt tettem a hegycsúcs felé, gyors "reggeli" meleg tea, majd ereszkedés lefelé. Itt kezdett kicsit izgalmas lenni, mert ezt az oldalt nem sütötte a nap és minden le volt fagyva. Elhaladtam a bazalt orgonák alatt, ami elég impozáns látványt nyújtott ilyen közelről, de figyelmemet jobban kellett a jeges köveknek, lépcsőknek áldozni, amin keresztül vitt az utam. Kulcsosháznál az ablakban volt a mai nap harmadik pecsétje, tovább haladva az apró kis köves lépcsőkön, kertek alá kiérve a földútra, messziben már látszódott Tapolca. Elhagyva a kis présházakat, ismét a főút vonal mellett kellett haladni egészen Tapolcáig, Útközben csak a napozó tehenek kíváncsi tekintetei dobták fel sétát. Tapolcára beérve, a Malom vízesés mellett ment el a kék, majd a városon keresztül ahol éppen adventi műsorra készülődtek, végül a Lokomotív Étterem teraszához tértem ki ahol a Tapolcai pecsétet gyűjtöttem be. Mielőtt haza indultam volna kitérőt tettem az M61-es Nohab emlékhelyhez.