2023 Szeptember 1-3. 

1. nap Péntek. Nem kellett korán kelni a 10:30-as vagy a 11:10-es buszt néztem ki még itthon de sikerült úgy érkezni és parkolóhelyet találni hogy elértem a 10:30-ast ami elvitt Gércére. Péntek délelőtt lévén elég sokan utaztak a busszal, az iskola is elkezdődött, alig volt ülőhely. 10:55-kor indultam a régi Kismackó kocsma előtt lévő pecsételőponttól. Visszatekintve az ellenfénybe lévő templomra, elhagytam Gércét, kiérve a kukoricatáblák mellé, a "kertek alatt" elértem Hercseg hegy (227m) lábához, itt kitérőt tettem a "hegy" tetején megbújt geoládához  (GCHCZH) Kilátás nyílt a Ság hegyre és Somló hegyre. Visszatérve a "kertek alá" megkerülve a Hercseg hegyet a Sitkei kápolnához értem. Érdekessége hogy Balázs Fecó a zene segítségével mentette meg a kápolnát, 1989 óta van a mai napig Sitkei rockfesztivál a kápolna melletti szabadtéri színpadon. Az idei augusztus 25-26-án zajlott le melynek nyomait még megtaláltam miközben a dombon haladtam felfelé. Átsétálva a főúton kikerülve a szántóföldet Mária út kapu fogadott, melyen átsétálva az erdő fogadott ahol a csütörtöki esőzések nyomai nehezítették a haladásomat, sár és pocsolya formájában, de egyáltalán nem volt vészes. Egy nagyobbacska mezőn vágtam át szemből egy turista társ köszönt rám, jól felpakolva, majd a  84-es út keresztezte utamat, itt kellett egy kis idő míg átjutottam a forgalom miatt. Sárvár külterülete innen már nem volt messze. A biciklis úton beérve, átkeltem a Rába folyón a Rába hídon, elhaladtam a Sárvári fürdő mellett, itt belekezdtem a Sárvári multi ládába de az 5. pontjánál feladtam ahol is a ládát kellett volna keresni talajszinten, de csak szemét és koszos pelenka fogadott... Csónakázótó egyik pihenőjénél volt a kéktúra pecsét. Mai rövidke kék itt be is fejeződött, délután megnéztem a Nádasdy várat és sétáltam egyet a városban.

Nádasdy Vár:

2. nap szombat. Reggel autóval Gércére mentem ahol a tegnapi túrámat kezdtem majd innen a 8:34-kor induló busszal elutaztam Hosszúperesztegig. 9:00-kor leszállva a buszról éppen egy kisebb turista csapat szállt fel, ha tippelnem kellett volna akkor kéktúrázókra tettem volna a voksomat. Elsétáltam a templomig ahol pecsételtem. Visszaindulva Hosszúperesztegnek a faluban 2 turista jött velem szemben, boldogan fagylaltozva, messziről köszöntünk már egymásnak. Hamar el is hagytam a falut, ahonnan hosszú végeláthatatlan egyenes következett szántóföldeken át, óriási szénabálák mellett haladtam el, egy traktor száguldozott fel alá. Eléggé sütött már a nap így kora délelőtt, jól esett amikor az árnyékos erdőbe érkeztem. Széles köves út vezetett tovább. Elsétáltam egy öreg tölgyfa mellett, érdekes látványt mutatott a kiszáradt ágai. Káldig szinte végig ilyen út ment. Párhuzamosan az út mellett méh kaptárak voltak kirakva, tábla nem figyelmeztetett rá, szerencsére nem hallottam a zümmögéseket. Beérve a faluba hatalmas platánsor alatt érkeztem meg az iskola kerítéséhez ahol a pecsét volt. Pecsételés után megálltam a temetőnél friss vízért. Farkas-erdőbe érve szintén széles murvás út fogadott. Egy kijelölt tűzrakó helynél éppen sütöttek, nagyon finom illatok voltak! Meg is beszéltem magammal hogy jó lenne egy szalonnázás a napokban... A finom illatokat magam mögött hagyva, megérkeztem az Avasi öreg tölgyhöz. Megközelítőleg 250 éves korában dőlt ki, 1995-ben. Kitérőt tettem a kék háromszög jelzésen vitéz nemes Molnár László magyar királyi repülő hadnagy emlékműhöz, ahol geoláda is volt (GCREP2). Sikeres találat után a Hidegkúti vadászház következett, ahol a kerítésen volt a kéktúra pecsét. Itt megpihenve az árnyas részen, falatoztam egy kicsit. Kitérőt tettem a Kisboldogasszony kápolna felé, szintén volt egy geoláda (GCBKA), logolás után pedig egy elég "kemény" szakasz következett, pedig egyszerűnek tűnt. Majd 5 kilométer hosszú egyenes aszfaltos út, amivel még nem is lett volna probléma, mert végig árnyékot adott magas fák között haladtam, hanem az apró bogarak, legyek, röpködő valamicsodák... a szakasz végére kicsinálták az idegeimet... Én már minden csináltam, sapkámmal legyeztem, futottam, ugráltam, szitkozódtam, kiabáltam, még jó hogy nem látott senki se. Egy fekete kis felhőben sétáltam... Fotózni se lehetett mert ott voltak az objektív előtt is... iszonyat volt. Végül kiértem a Rózsakerti erdészházhoz, pecsételtem, ittam, ettem egy almát, és ahogy kiléptem a farkas-erdőből, mintha a bogarak nem mertek volna kijönni... Eltűntek. Már nem volt messze Gérce, áthaladtam a főúton, éppen egy félreállt kocsiban lakmároztak, de olyan szerencsétlenül parkoltak le hogy elállták a turista utat.... Bevágódva az autó mellé a bokorban csak lestek rám mit szeretnék... Szerintem nem esett le nekik hol álltak meg, pedig még a jelzés is ott volt az orruk előtt lévő fán. Temető és a sportpálya mellett elhaladva meg is érkeztem az autóhoz. Délután ismét a csónakázó Tó mellett sétáltam valamint megkerestem plusz egy geoládát (GCErik) a Sárvári kirándulóerdőben.

3. nap vasárnap. Mára túratársam is akadt, Sárvárra jött értem, Két kocsis megoldás volt, így nem voltunk időhöz kötve. Elautóztunk Szelestére. Ez a szakasz nem tűnt túl izgalmasnak, szerencsére volt kivel beszélgetni. 9:00-kor indultunk. Elhagyva Szelestét, egy felüljárón és két körforgalmon keresztül, áthaladtunk az M86-os gyorsforgalmi út felett, majd az Alsószelestei vasútállomás mögött kiértünk a szántóföldekre, ahol egy cetli jelezte hogy ne lépjünk a szántóföldre, érdekes módon a kék nyomvonal keresztben átment rajta, nem volt mit tenni mint megszegni a szabályt... Beérkeztünk egy bokros fás területre, ahol megtévesztett minket a régi kék jelzés és jó 500 méternyi kitérőt tettünk mikor rádöbbentünk hogy valami nem stimmel. Túl közel volt az autóút zaja, rápillantottunk a GPS-re, majd konstatáltuk biza ez a régi kéktúra útvonala... Megfordulva az elágazásig, folytattuk utunkat, immáron a  jó irányba. Murvás széles útra jutottunk, ahol egy kis őzike nézett ránk az út széléről. Kiérve az erdős részről egy darabig a főút mellett kellett sétálni egészen a Váti erdő információs táblájáig. Innen szintén murvás út vezetett, melyet telepített fenyvesek határoltak. Elérve Bögöt határát, kikandikált a templom torony a sűrű bozótosból. Kis kitérőt kellett tenni a polgármesteri hivatalhoz a pecsétért ami a falon volt egy dobozban a villanyóra szekrény mellett. A "főtéren" pihentünk, falatoztunk egyet, majd nekiindultunk a következő szakasznak, amikor is két kerékpáros próbált Nekünk útbaigazítást adni hogy hol is van a kéktúra pecsételő hely, holott pár perccel korábban, kétségbeesetten telefonáltak fel alá cikázva... Mindegy, mindenki saját lelkiismeretére van bízva hogy járja végig a kéktúrát... Kezdett beborulni de bíztam benne hogy amit előrejelzések mondtak jégesőt nem itt fog leszakadni.  Át haladtunk egy dupla vasúti átjárón, miután élesen balra kellett fordulni, ezek után jött a cikk cakk útvonal, balra jobbra balra jobbra balra kellett  fordulni, majd kiértünk a főútra, ahol is el kezdett szemerkélni az eső de szerencsére nem tartott sokáig. Itt találkoztunk először a "cica anomáliával". Egyik pillanatban a fekete macska még a pusztában kergette a mezei egereket, majd 2-3 kilométerrel odébb szintén (szerintünk ugyan az) fekete macska vakargatta a hasát a játszótéren... Csénye falun végig sétálva, némi szilvát majszolva ismét a főút mellett, mezei egér mentés közepette a távoli szélerőművek látványa között beértünk Csényeújmajor Mária kápolnához, pecsételni. Sárvárig a töltésen haladtunk, majd beérve Sárvárra a Nádasdy vár kitérő után kicsit megfáradva a csónakázó tó pecsétig meg sem álltunk.. 

Ne feledjétek, HÁTIZSÁKOT FEL!