2023 július 16.

Autóval Bodajkra onnan pedig busszal Gántra. ( 8:30 -> Zámolyi elágazás -> 9:05 -> Gánt községháza ) 9 óra 22 perckor már a kéken voltam. Gánti pecsét korábban meg volt, csak a Fejér megye természetjárója egyedi pecsétért tértem be a Vértes vendéglőbe. A környéken koronglövő világbajnokságot rendeztek a hétvégén így elég puffogós volt a start, de ahogy távolodtam egyre jobban tompultak el a lövések hangjai. Gánt köves homokos útján, elhaladtam a gánti barlang mellett, és mivel nem volt messze felmásztam. Mélyre nem igazán lehetett bemenni, a bejárata ráccsal volt elzárva.

Visszatérve a kékre utam az első geoládához vezetett, a Redl emlékműhöz (GCRedl), elég kaptatós gerincen lehet feljutni hozzá de nagyon megéri, gyönyörű kilátás fogad minket. aki teheti másszon fel, a kék kereszt jelzésre kell letérni, az információs táblák után kb. 200m-re balra indul el egy kis ösvény, de ha nem is látni akkor a rögtön a hegy gerincen kell elkezdeni a mászást, utána ha jól láttam vörösesbarnás "egyedi" festés van de ez már Nekem csak visszafelé tűnt fel.

 Simán sátoroznék itt egyet, pompás lehet a napfelkelte és a naplemente is. A kék innen emelkedik egészen a  Géza pihenőig. Majdnem el is mentem mellette annyira megörültem hogy már nem felfele kell menni. Hosszú menetelés következett, igazából itt semmi látnivaló sem volt, egy két vadkecske, és mókus, hol aszfaltos köves úton kellett haladni hol pedig keskeny ösvényeken.

Csókakő vára előtt megkezdődött az ereszkedés de mivel Én beterveztem még egy geoládát, Nekem az emelkedés jött ismételten. Felmásztam Fejér megye egyik legmagasabb pontjához a piros L jelzésen. (GCFMLP)  Először elég erős emelkedő, majd hosszas, kanyargós, keskeny, bújkálós ösvény következett egészen másfél kilométeren keresztül, de végül sikeresen megtaláltam. Itt ebédeltem és pihentem egyet, gyönyörködve közben a tájban. (Megjegyzem a Redl féle kitérő jobban megérte :) )

Szintén másfél kilométert visszamászva a piros L-en, a Csókakői vár következett. Felmásztam a fa lépcsőkön, mert erről az oldalról még nem közelítettem meg a várat. Oldalt az óriási kőfalon, sziklamászók gyakoroltak. Leérve innen a tisztásra, a fa villanyoszlopon volt a kéktúra pecsét, belenyomva a füzetbe, vizet vételeztem, mivel az összes elfogyott ebben a melegben.  Elhaladtam Leó mellett, és ismét jöhetett a hosszú menetelés a tűző napon, hol gabona föld mellett, hol kukoricás, olykor napraforgós, de volt hogy mind a három egyszerre körbevett.

Előre nézve már látszódott Bodajk visszatekintve pedig Csókakő vára.

A tikkasztó hőségben beérve a vasútállomásra egy közkút várt, ami szerencsére működött is. A lábam tiszta fekete lett ahogy megizzadtam és rárakódott a homok menet közben, elég furcsán néztek rám a városban, de nem igazán érdekelt. Visszaérve a kiinduló ponthoz a Fenyő büféhez mentem pecsételni, itt is volt egyedi, így azzal is. Ittam egy jó hideg hűsítőt, majd indultam haza. 22.7 km helyett a kitérőkkel 28.3 km lett, elég is volt ebben a melegben