Balázs a kéken

"ne vigyél el semmit, csak az emlékeidet és ne hagyj itt semmit csak a lábnyomodat!"

OKT 03 Rezi - Sümeg OKT 04 Tapolca - Keszthely

2024. január 07. 15:32 - balazsakeken

2024 január 5-6

1. nap 

Új év új túrák, már nagyon vártam hogy kimozdulhassak, még decemberben lefoglaltam a szállást Keszthelyen. Előző nap este mentem hogy korán tudjak indulni, mivel a két napra egy egy 30km-es szakaszt terveztem be. Megnéztem az időjárás előrejelzést és szombatra esőt mondott, így a két betervezett szakaszt megfordítottam, első napra a látványosabb szakaszt tettem azaz Rezi - Sümeg. Múlik az idő de elég sok sebet téptem fel Keszthellyel... Rengeteg szép emlék jött elő lépten nyomon. ♥ Keszthelyről a 7:20-kor induló busszal mentem, így 7:50-kor már a kéken sétáltam Rezi vára felé a napfelkeltében. Szántóföldeken békésen reggeliztek az őzek, persze míg észre nem vettek. Csodás időnek ígérkezett. Kékről letérve felkapaszkodtam a várhoz ahol geoláda is volt (GCREZI) sikeres logolás után megnéztem a gyönyörű panorámát. Rezi váráról itt lehet bővebben olvasni.

Tovább lefelé haladva a kéken Zalaszántó felé korábbi túratársam jelezte hogy valószínűleg elmosta a patak a kis hidat, de hogy a gázlókon simán át lehet menni. Odaérve valóban nem volt híd, de gázló sem, így maradt a kidőlt fa amin egyensúlyozva keltem át a patakon. Szerencsére van némi egyensúlyérzékem így nem estem bele. Átérve pár száz méter után velem szemben jött két turista, apa lánya, jeleztem Nekik, remélem a kislánynak sikerült átkelnie. Beérve Zalaszántóra a kisboltnál pecsételtem, majd az út másik felén lévő templomnál bekaptam pár falatot a padnál, és ha már megpihentem be is mentem gyújtani egy gyertyát. Kisebb emelkedő következett a Sztupáig. Kitérőt tettem a GCSZTU ládáig, készítettem pár képet, majd kifelé az árustól elkértem az egyedi pecsétet is. Innen lefelé az erdőn keresztül egy esőbeállóig egész végig követett egy fekete holló. Viccesen oda integettem neki mire furcsa hangot adott ki, nem a szokásos károgó 4-ből 4-szer megtette, talán nem véletlen. Áthaladva a tisztáson előbukkant Tátika vára is, a kék nem tér ki konkrétan a várhoz de kisebb kitérővel érdemes megmászni. Odafelé sikertelenül kerestem a GCTAT ládát, de visszafelé sikerrel jártam. Nem gondoltam volna hogy ez ennyire felkapott hely, elég sokan tartózkodtak fent. Nyugdíjas kirándulók kb. 5-6 fő, egy család is 5 fő, és mikor visszafelé indultam akkor is jöttek fel ketten. Vissza kanyarodva a kékre, pedig egy srác jött valószínűleg ő is kékezett. Sarvaly erdészházig műúton kellett haladni, itt beelőzött egy motoros akikkel a forrásnál váltottam pár szót. Környékbeliek, még pedig Bazsi nevű községből jöttek. Kicsit előrébb pedig a GCSARX geoládát kerestem fel az út mellett. Sarvaly erdészháznál pecsételtem, ahol egy aranyos kutyus volt a segítségemre kerítésen keresztül. Innen hosszú hosszú egyenes vezetett Sümeg széléig, időközben a vár is előbukkant. Sümegre beérve sajnos nem értem el a 15:00-kor induló vonatot, így a buszvégállomáson hagytam abba ezt a szakaszt. 

Távolság: 31,4 km
Eltelt idő: 7 óra  amiből  51 perc állásidő
Emelkedés: 795m
Süllyedés: 879m

Átlag sebesség:

4,5 km/h

Powered by Wikiloc

 

 2. nap

Kicsit korábban kellett kelnem hogy a 6:42-kor induló tapolcai vonatot elérjem, sötétben sétáltam le a vasútállomásra, de mire Tapolcára értem már kezdett hajnalodni. 7:11-kor szálltam le a vonatról, kis kitérőt tettem a közeli MOL kútra ahol a régi MTSZ-es kék pecsétet nyomtam a füzet hátuljára. Tapolcát elhagyva egy legelőn kellett átsétálni ahol az utamat egy ( na jó több is ) tehén állta el, az a sok bamba fej... olyan aranyosak ahogy csak bámulnak miközben én meneteltem. TehénKÉKet elhagyva visszazárva magam mögött a láncos kijáratot végig a vasút mellett kellett haladni majd átsétálva a síneken, vissza kanyarodva Lesenceistvándig meg sem álltam. Pecsételtem a buszfordulóban, kiugrott elém egy kis barna nyuszi, majd reggelit vettem a kisboltban.

Annyira el voltam foglalva párizsival hogy elfelejtettem elkérni az itt lévő egyedi pecsétet... Összecsomagolva elindultam felfelé a Kő Orra hegynek. Mai szintemelkedésnek a legnagyobb részét itt tudtam le. Párszor meg kellett állnom pihenni. Az úttól nem messze volt a GCPUP geoláda, megtalálása után pedig az időjárás ellenére is a szép kilátásban ettem meg a retro reggelimet egy kis padon, csepergő esőben, de annál boldogabban, feltöltődve.A pihenés után leereszkedtem szőlők alatt, de innentől már annyira esett hogy az utam végéig nem használtam a fényképezőgépemet, csak a telefont. Vállus előtt még volt egy nagyobb emelkedő, beérve pedig a temető mellett az OKT táblánál pecsételtem. Innen a szakadó esőn kívül nem sok látnivaló volt, viszont egy pillanat alatt ellepet a köd, először félelmetesnek tűnt ahogy jött felém a gomolygó "füst" de hamar hozzászoktam. GCFJBF ládát nem tudtam megkeresni mert az esőbeállóban voltak egy páran, és a pihenő fa szerkezetében kellett volna keresgélni, így hagytam, a lendület tovább vitt egészen a nagymezőig. Innen fel lehetett volna menni a Festetics kilátóba, de nem sok értelmét láttam. Áthaladtam a murvabányán, majd beérve Gyenesdiásra először a biciklis úton majd Keszthelyig a főúton kellett haladni a vasút mellett. 

Távolság: 31,4 km
Eltelt idő: 6 óra 43 perc, amiből 34 perc állásidő
Emelkedés: 597m
Süllyedés: 656m

Átlag sebesség:

4,7 km/h

 

Powered by Wikiloc

 

Szólj hozzá!

OKT 06 Badacsonytördemic - Nagyvázsony

2023. december 23. 16:44 - balazsakeken

2023 December 16-17

1. nap, szombat 8:32-es busszal Szentbékkálláról Tapolcára majd onnan 9:30-as busszal pedig Nagyvázsonyba, Pulai elágazástól még vissza kellett sétálni a Kinizsi várhoz ahol legutóbb kiszálltam. Vár pecsét már meg volt, így irány az erdő. Szent Mihály pálos kolostorrom mellett elhaladva újabb régi romoknál találtam magamat mégpedig a Szent Ilona kápolna, majd pár perc séta után a Tálodi kolostorromnál. Utóbbinál lett volna geoláda (GCTALO) de sajnos nem találtam meg, csak később láttam (térerő hiányában) hogy másnak sem sikerült.

Innen egy gyengébb emelkedő következett majd kiérve a műútra, pár méter után balra kellett kanyarodni az erdei iskola felé ahová egy elég hosszú murvás egyenes út vezetett. Itt volt a Csicsói erdészház nevezetű pecsételő pont. Sikeres pecsételés, némi energiabevitel után tovább is indultam Balatonhenye felé. Csendes erdős részen keresztül vitt a kék, ahol is egy sötét foltot láttam a szemem bal sarkában... kisebb vaddisznó volt, nem zavartatta magát, egészen addig míg észre nem vett, szerencsére megijedt és elnyargalt a másik irányba. kiérve a tisztásra előbukkant a Balaton is. Egy részen ki kellett kerülnöm nagyobbacska pocsolyát, ez azzal járt hogy a szántóföldre kellett lépnem ahol is némi sár tapadt a cipőmre... próbáltam leküzdeni magamról de úgy voltam majd lekopik...  de jött még egy kis dagonya... Balatonhenyén a református templommal szemben a téren pecsételtem, innen pedig kisebb emelkedőn keresztül mentem tovább, útközben találtam egy hangulatos kis padot, ahol megpihentem egy kicsit. Innen ismét sáros rész következett egészen a tőzegmoha lápig. Rengeteg kis tavacskának tűnő pocsolya van erre felé, mert többnyire az esővíz áll meg, ami alatt bazalt kövek vannak így tud gyorsan elszivárogni a víz, elég sokáig megmaradnak annyira hogy egy kettőben élővilág is van. Itt viszont nem a sárral kellett küzdenem hanem a vízzel, cserében patyolat tiszta lett a cipőm mire az Eötvös Károly kilátóhoz értem. Hallottam hogy vannak fent, gyorsan megkerestem a kilátó mellett lévő geoládát (GCNEGR), majd felmásztam én is a tetejére ahol egy aranyos fekete labrador is fogadott. Gyönyörű panoráma tárult elénk. Már ment le a nap, sötétedni is kezdett, lefelé indulva, a turista utat kidőlt fák torlaszolták, de miután ezeken átvergődtem magamat hamar be is értem Szentbékkállára ahol az autót hagytam reggel. Nem messze Kékkúton kedves ismerőseimnél szálltam meg éjszakára, innen másnap vissza tudtam menni Szentbékkállára.  

Távolság: 24,2 km
Eltelt idő: 5 óra 42 perc, amiből 51 perc állásidő
Emelkedés: 765m
Süllyedés: 608m

Átlag sebesség:

4,2 km/h

 

Powered by Wikiloc

 

 

 2. nap vasárnap

Miután megetettek megitattak minden finomsággal, másnap reggeli buszozás helyett felajánlották hogy elvisznek Badacsonytördemicre, amiért nagyon hálás voltam mert nyertem bő 1 órát, és tudtam hogy a mai nap nem lesz egyszerű. Talán eddig a második legnehezebb szakasz elé néztem. Tördemici pecsét már meg volt, beugrottam a kisboltba némi útravalónak, és megindultam a Badacsonynak. 437 méter magasra kell menni, segítségül a Bujdosók 464 lépcsőfoka áll rendelkezésemre, Szép kis kardió edzés volt így reggelre, jó párszor meg kellett állni, de megérte

Ranolder keresztnél megpihenve, a felhők felett reggelizve és magamba szívva a napsütést, erőt gyűjtöttem, majd tovább indulva Egry József kilátóhelynél találtam magamat. Minden kitekintésnél más és más arcát mutatta a Balaton, ahogy egyre jobban szállt fel a köd és tisztult ki az idő. Kitérőt tettem a Páholykő kilátóhelyhez is. Innen pedig tovább felfelé esőház mellett elhaladva már a Kisfaludy kilátónál voltam Badacsony legmagasabb pontján. Környező hegyeket, várakat innen nagyon jól lehetett látni. Leereszkedve a bazalt kövek mellett kiérve az erdőből vissza a civilizációba egy ponton el lehet téveszteni a kéket, nem sűrű a jelzés, de aztán meg lett. Szőlők alatt kibukkanva már látni a Gulács hegyet amit meg kell mászni, a kidőlt fák miatt még nehezebb volt a feljutás, itt úgy döntöttem nem keresem meg a csúcson lévő geoládát mert még hátra van Csobánc is. Gulácsról lemászva a főúton kell haladni egészen Káptalantótiig ahol a következő pecsét volt. Egyre közeledett az utolsó megmászandó hegy melynek tetején ott van Csobánc vára. Még visszatekintve Káptalantótira, erőt vettem magamon és nekiindultam. Először még nem volt vészes az emelkedés de ahogy elhagytam a kis házakat, hirtelen mászni kellett. Végül ez is sikerült. Kárpótolt a szép kilátás valamint a paplanernyősök. elég sokan voltak fent, így nem időztem, lefelé álltam meg a hegy oldalán lévő kis padnál pihenni ami a Balatonra nézett. Itt is lett volna geoláda de szinte azon ültek az emberek így nem álltam neki keresni. Megkerülve a Hajagos hegyet, boci szemek sokasága nézett rám, és figyeltek mi járatban vagyok arra felé.  Szentbékkállai kőtenger következett, ahol a jó időnek köszönhetően itt is sok ember volt. Megálltam még a Velétei palotaromnál, beérve pedig a faluba már a pecsételőhelynél találtam magamat. Kicsit elfáradva de annál jól esőbb érzéssel ültem be az autóba és indultam haza. 

Távolság: 27,6 km
Eltelt idő: 7 óra 7 perc, amiből  1 óra 15 perc állásidő
Emelkedés: 1244m
Süllyedés: 1094m

Átlag sebesség:

3,9 km/h

 

Powered by Wikiloc

 

 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása